Cseppet sem hétköznapi tevékenységek

Egyéb

rajzolás – Anya becsülettel színezi a kifestőben a kiskacsát, míg Lora baba türelmesen tördeli a színesceruzák hegyét a fonott fotel karfájában… 

cicasimogatás – Anya komoly erőkifejtést követően odacsalogatja a macskát, erre Laura először óvatosan megcirógatja, majd fejbe vágja az öntözőkannával… 

névhasználat – Kutyusunkat Diónak hívják, Laura lazán csak „Didi“-nek nevezi. Leggyakrabban a „Dádá Didi“ kifejezést használja vele kapcsolatban….A vicc csak az, hogy az “é” betűt sem tudja még kimondani, így a dédimamát is Didinek nevezi. 😀

beszéd- Érdekes, hogy már hónapok óta tisztán mondogatja, hogy „gyabgyi“. Csak nem bírunk rájönni, hogy az mégis mi akar lenni. Ehhez képest az anyával még nem nagyon boldogul. Egyelőre én volnék az „aja“. Bezzeg az „apát“ gond nélkül kiejti és kábé minden harmadik szava a „nem“-en kívül a „papa“.

felolvasás/szavalás – Előre leszögezem, hogy semmi bajom Szabó Lőrinccel. Csak már sajnos fejből megy a Falusi hangverseny című remeke, amit (számoltam!) volt hogy egymás után nyolcszor mondatott el velem Lora baba…És akkor még csak a délelőttről beszélek. Mellesleg szerintem az oviban nem tudtam ennyi népdalt meg verset mint most. 

A fotóért köszönet Čepec Lacinak!