Ilyen az, ha gyerkőccel mész vásárolni…

Egyéb

Laura gyorsan tanul. Már két idegen szót tud. Az egyik a „sopi“ – shoppingolás, a másik az „Ajoj!“ – Ahoj! vagyis Szia!. Az utóbbit a szomszéd kislánynak szokta köszönni Pozsonyban. A „sopi“ pedig nála egyet jelent a kirándulással. Fogja a kis motorját és már mondja is, hogy „kék nyalóka“ (kólás) és „iszika“. Ezt a két dolgot mindig kell neki venni …

Tovább olvasom

Laura, a közép-európai

Egyéb

Nagypapa szerint Laura egy igazi közép-európai, ugyanis szereti sorolni a traumáit. Ha szóba kerül a méhecske, akkor rögtön mutatja a tenyerét. Úgy 8 hónapos korában mikor Dió, a kutyánk a méheket üldözte Laura is elmarkolt egyet. Persze jól meg is csípte őt. Ilyenkor a tenyerét mutatja és annyit mond „Csíp!“. De érdekes módon sírni csak akkor kezdett, miután meglátta az arckifejezésünket… …

Tovább olvasom

A szürke mind az ötven árnyalata

Egyéb

Sokszor mondják nekem a baba-mama klubban, hogy milyen aranyos, hogy a Laurának van egy kabalapokróca, amit mindenhová magával visz (értsd WC-re, fürdőszobába, bevásárláskor stb.). Eredeti színe fehér, de már látom rajta a szürke mind az ötven árnyalatát… Pedig becsülettel mossuk, ha elalszik. Mert azt ugye csak akkor lehet és még így is mindig nyerítés van, ha észre veszi, …

Tovább olvasom

Erről fog vlogolni Laura

Egyéb

A körömnyíráshoz hasonlóan a hajvágás is a sírás és fogcsikorgatás kategória Laura pici életében. Egyszer úgy sikerült csak megnyírni a fru-fuját, hogy a kádban ülve lefogtuk és majdnem tövig lenyírtuk a pár szál szemébe lógó tincsét. A bili frizura ahhoz képest remekműnek tűnt. Olyan jól sikerült a mutatvány, hogy pár napig félve mentem ki vele az utcára és társaságba. Végül azzal nyugtattam magam, hogy …

Tovább olvasom

„Te, páva, físz!“

Egyéb

Laura pici világában jelenleg a legfélelmetesebb állat a páva. Annyira megijedt a mobilrezgést idéző hangjától, hogy ordítva aludt el rajtam egy alkalommal. Azóta ha meglátja a könyvben a pávát, akkor csak annyit mond: „Te, páva, físz(félsz)!“. Magát „te“-nek hívja, mert ugye ezt hallja tőlünk. A „físz“-nél meg beköszön a jó kis gútai tájszólás. 😀 Érdekes módon a pókoktól nem fél. Naponta többször …

Tovább olvasom

Edzésterv a´la Laura

Egyéb

Lora baba már szerencsére tud pohárból inni. De a biztonság kedvéért talált egy új módszert, hogy hogyan áztasson el mindkettőnket. Most már egyik pohárból a másikba öntögeti a vizet/teát … Ma reggel az Actimel landolt az ölemben, mikor egy pillanatra másra figyeltem. Szóval igazából nincs új a nap alatt, csak más formában jelentkezik a kihívás. Aktuális kedvenc játéka a fogócska. „Aja, …

Tovább olvasom

Hogyan nevezzelek? Variációk bágerra

Egyéb

Építkezés folyik az utcánkban. Valamelyik nap egyenesen letolt a Lora baba, hogy képtelen voltam elintézni, hogy a báger gyakrabban járjon a házunk előtt. Mikor két percig nem látta az ablakból, idegesen csak annyit mondott, hogy „Aja, brümm“ és elkezdett fel-le kalimpálni a kezeivel a báger mozgását utánozva. Nem hittem volna, hogy az anyaság arról is szól, hogy nehézgépkezelőket győzködjek… …

Tovább olvasom

Wifi és a hajcsatok

Egyéb

Laura nem szeret fésülködni és semmit sem tűr meg a hajában. Itt is próbálkoztunk a szoktatásos metódussal. De nem igazán ment át az sem, hogy a papa-mama-anya triumvirátus teletűzdelte a saját haját csatokkal. Lora babának ez is kevés volt ahhoz, hogy akár egy darab hajgumit/hajcsatot elviseljen a kócos kis fején…Talán majd legközelebb. Nem adjuk fel! A baba-mama klubban meg csak …

Tovább olvasom

Aja, szia! Szia, aja!

Egyéb

Büszkén mondhatom, hogy az altatás már egész jól megy. Olyannyira, hogy már lassan nem is kellek hozzá…Na jó, azért még fél/egy óráig mesét kell olvasni a Lora babának. Majd bejelenti, hogy „ágyi“. Ezután be kell pakolni minden szobában fellelhető plüssöt, pokrócot, babát, könyvet, cumisüveget, majd végül Laurát az ágyba. Néha már a gyerek alig fér be a sok …

Tovább olvasom

Mozzarella a radiátoron

Egyéb

A rendfenntartás terén szintet ugrottunk. Jelentem, már két takarítóbrigád is kevés lenne ahhoz, hogy elviselhetőnek nevezhető állapotot tartsunk fent a házban. S hogy miért gondolom ezt? Az egyik nap egy széken ülő Lego-maci vigyorgott rám a hűtőből, illetve egy bontatlan mozzarella sajt is befigyelt a radiátorról… Lassan kezdem elfogadni, hogy egy időre elvesztettem azt a királynak is kijáró előjogot, hogy egyedül …

Tovább olvasom